SÜLTGALAMB VS STRATÉGIA

Avagy hogyan indulok el külföldre? 1. rész

Mi köze a sültgalambnak a stratégiához? Talán annyi, hogy a sültgalamb az esetek 99%-ban nem létezik, ne várj rá! A stratégia viszont még jól jöhet.

Készíts egy tervet!

Mikor 2021 nyarán eldőlt bennem, hogy akkor itt az idő, megyek külföldre, azonnal mindenféle terv kezdett el kattogni a fejemben. Azt már megtanultam az életemben lévő nagy változásoknál, hogy jó, ha megvan a végső cél, de nem arra kell koncentrálni és álmodozva (tehetetlenül) várni mikor következik már be jóféle sültgalamb módjára (így kb. soha), hanem a célig lévő utat szakaszokra kell bontani és mindig a következő feladatra koncentrálni. Egyszer csak azon fogom kapni magam, hogy sikerült, megvan, kint élek... De ehhez sok-sok lépést kell megtennem. Persze, ha most 20 éves lennék, lehet vakmerőbben, egy hátizsákkal elindulnék, laknék 8 bevándorlóval egy szobában, couchsurfingelnék hónapokat. De most nem ez az út van/lesz előttem. 37 éves vagyok, 2 kamasz gyerekkel és egy kutyával indulok el.

A bátorság nem mindig jelenti azt, hogy fejjel mész a falnak. Amíg látok esélyt arra, hogy minimum a jelenlegi életszínvonalamon élhessek kint is, a szakmámban dolgozzak, addig ez a fő cél és erre törekszem. Semmi kiskapu, semmi sültgalamb, szisztematikus, kemény munka és meglesz.

Mikor indulsz már?

Kb. hetente megkérdezi tőlem ezt valaki, hiszen már hónapokkal ezelőtt coming outoltam, hogy elmegyek. És értetlenkednek sokan, mikor kiderül, hogy még nincs munkám, nem vár kint egy szőke herceg és semmi tuti nincs kint, mintha külföldre csak akkor indulhatnál el, ha már valami a feneked alá lett tolva... Nekem ez valahogy sose adatott meg, magamnak kell megteremtenem az utat és keményen dolgozni azért, hogy elérjem a célt.

Bár napi szinten készülök, ez most a csendes munka, amit senki nem lát, csak én, a látványos eredmények remélem majd eztán jönnek. Na de ez eddig tart?

Egyszerű a válasz: kell a felkészülésre idő. És én ezt az időt 1 évben határoztam meg: az ötlettől a megvalósításig 1 teljes év telik el.

Ez az egy év a felkészülés mellett a tisztulásról és gyászról is szól: megválok a nem fontos dolgoktól, elsimítom a folyamatban lévő ügyeimet (bank, hivatalos papírok, munkák), eladok amit lehet, testileg-lelkileg készülök a nagy útra, ami az elején biztos, hogy nagyon megterhelő lesz.

3 nagy szakaszra bontottam a külföldre költözés lépéseit és most az első szakasz után járok:

1. szakasz: Információk, ismerkedés, pénzszerzés

• PERSONAL NUMMER

Az első és az egyik legfontosabb lépés szerintem az, hogy tájékozódik az ember. Google a barátom, és most már van svéd és kint élő magyar barátom is, akik rendkívül sok információval láttak el, például ezekkel:

Svédország toleráns, befogadó ország, de nem adnak semmit a két szép szememért. Ha szeretnék kint élni, akkor a kinti lét feltételeit valahogy meg kell teremteni, EU-s állampolgárként is. Ennek az egyik kulcsa a personal nummer, ami egy személyi szám. Enélkül nem tudsz semmit intézni, egy bankszámlát nyitni vagy telefonszámlát intézni. Na igen, csak az a bökkenő, hogy ezt nem dobálják csak úgy utánad, számos feltételhez kötik: vagy van egy gazdag férjed, aki svéd és eltart (nincs), vagy fel tudsz mutatni egy nagy szatyor pénzt, hogy egy évig legalább el tudod tartani magadat (ez sincs) vagy tanuló vagy (ez se vonatkozik rám) vagy pedig van állásod és egy lakás amit igazolni tudsz. Szóval ezekben az esetekben lehet menni a personal nummerért. Rám a legutóbbi vonatkozik majd.

A personal nummerről itt lehet bővebben is olvasni.

• ÁLLÁS:

Bármilyen nehéznek is érzem most a helyzetemet, valójában sok szempontból "könnyebb" dolgom van, mint sok más szakmában: 6 évig dolgoztam digital designerként reklámügynökségeknél, nemzetközi márkákon, aztán pár évet szabadúszóként. Ez egy olyan tudás, ami a világ nagyon sok pontján keresett. De! Ez a szakma baromi gyorsan változik is, ezért az első az volt, hogy felmentem a Linkedinre és megnéztem vagy 200 álláshirdetést, hogy pontosan mik az elvárások manapság Stockholmban és mi az amit nekem ehhez még hozzá kell tennem, hogy sikeres legyek. Amit ebből leszűrtem: keresnek sima digitális grafikusokat is szép számmal, de UX és UI designerekből sosem elég, rengeteget keresnek komoly digitális skillekkel, magas angol tudás elvárt, fontosak a személyes skillek és van számos új program is, amivel még keveset vagy nem dolgoztam, ezeket kell megtanulnom. Ezután feltérképeztem, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy a svéd munkaerőpiacon labdába rúgjak:

• SZAKMAI TUDÁS: az egyetemen tanultam kutatásmódszertant, statisztikát és elemzéseket, a design munkáimban pedig már részlegesen érintettem a UX és UI területét, de éreztem, hogy ez azért elég hiányos tudás, úgyhogy beiratkoztam egy UI és UX masterclassra, hogy a tudásom naprakész legyen és az egész folyamatot rendszerben lássam. Emelett felmentem az Udemy -re is, ahol a hiányzó programok használatát tanulom meg, amiket UI tanfolyamon be is gyakorlok.

• PORTFOLIÓ és CV: na igen, ez is kell az álláshoz. Sokat vakaróztam rajta, de hamarosan elkészül. Egy designer nem engedheti meg magának, hogy ez ne legyen naprakész és nagyon menő. (haha)

• ANGOL: nekem ez a top mumus. Sokat dolgoztam angolul, könyveket is olvasok, de mindig olvastam vagy írtam, nekem kb sose kellett designerként beszélni (és nem is mertem megszólalni), úgyhogy a megkopott B2-es nyelvtudásomat most egy szuper business english angol tanárral pallérozzuk. Hogy ne piruljak bele az első szóbeli kérdésekbe. :) Az angol nyelv szinte minden Nyugat-Európai országban fontos, ezt nem lehet megúszni és bármennyire is félek tőle, ezt a lécet meg kell majd ugranom.

• SVÉD NYELV: nekem nagyon tetszik, és valahol nagy mázli, hogy a svédeknél is sok helyen az angol a munkanyelv, így nem kell azonnal perfect svéddel rendelkeznem, hogy szóba álljanak velem... de hosszútávon szeretném (és kell) is tanulni svédül, mert nagyon tetszik és szeretném a svéd kultúrát mélyebben is megérteni. Szóval svédül egyelőre csak szavak szintjén kezdtem el ismerkedni, dalokat hallgatok, svéd oldalakat követtem be sokat és próbálom kisilabizálni mit írtak a cikkekben. A mindennapi élethez szükséges basic kifejezéseket tanulgatom. A többi meg rám ragad és ha kint leszek, akkor beiratkozom egy svéd nyelvtanfolyamra is.

• ISMERKEDÉS: Ez egy hihetetlenül fontos része egy ilyen nagy váltásnak. Amióta eldöntöttem és kommunikálom is, hogy Svédországba mennék, nagyon sok jófej emberrel hozott össze a sors és persze már előtte is volt pár ismerős. Mindenki a maga szintjén remek tanácsokkal, infókkal lát el, és ez nagyon jó érzés. Jó érzés, hogy vannak olyan magyarok és svédek is, akik segítőkészek és támogatnak. Nem kell itt semmi extra nagy dologra gondolni, senkitől nem várom el, hogy megoldja az életemet, de egy-egy beszélgetés, levelezés nagyon sokat segít ilyenkor, hogy tartsa bennem a lelket és ne adjam fel. Mert ha nincs kint a családod, a párod, senkid, akkor ijesztő az ismeretlen. Szóval már most rendkívűl hálás vagyok ezeknek az embereknek és biztos vagyok benne, hogy majd én is szívesen segítek másoknak ha elindulnak ezen az úton.

• PÉNZ: ez is egy olyan topic, amit nem érdemes félvállról venni, mert kell egy pici vésztartalék és annyi tőke, hogy a legszükségesebbeket az ember ki tudja fizetni. Sokat sakkoztam, hogy honnan tudom előteremteni az induláshoz szükséges pár millió forintot így a 2 ínséges covid év után, mikor kb feléltem a megtakarításaimat és nehezen tudom fizetni a hitelemet. És arra jutottam, hogy az egyetlen ingatlan vagyonomat, a nagymarosi kis csoda telket erre áldozom. Nehéz döntés volt, kicsit belehaltam, de nem láttam más utat erre.

De miért kell ennyi pénz?

• tanfolyamok: a felkészülés is pénzbe kerül, a tanfolyamok bár nem egetrengető összegek, de kellenek

• arra számítok, hogy lesz egy pár hónapos átmeneti idő, amikor az itteni ügyfeleim nagy részét már leadtam/ lazábban dolgozunk együtt, már állásinterjúkra járok és elkezdem a kinti életünket szervezni konkrétabban, ehhez is kell egy adag lóvé

• ha megvan az állás, az szuper, de aztán keresnem kell egy lakást, aminél kaució is van (ez is közel milliós összeg)

• amíg a végső költözést nem ejtjük meg (a terveim szerint ez 2022 nyarán lesz), addig itt Budapesten is fenntartom az albérletemet, ez is lóvé

• előfordulhat, hogy valami nem úgy alakul ahogy szeretném. Nem 1-2 hónap hanem 5 hónap alatt kapok csak munkát, beteg leszek, kocsit kell venni bármi, jó ha van egy vésztartalék, amihez nyúlhatok.

Január közepe/végén elkezdek konkrét állásokra jelentkezni. Addig még sok elintéznivalóm van (portfolió befejezése, személyiségtesztek angolul stb). De aztán fejest ugrok az álláskeresés tengerébe, lesz ami lesz.

Egy barátom írta a minap az egyik posztomhoz:

Ha előre akarunk lépni, valamit magunk mögött kell hagynunk. És ahhoz, hogy valami olyat csináljunk, amit még eddig nem csináltunk, olyan erőfeszítéseket kell tennünk, amit addig még nem tettünk.

Amint vannak elsőkézből tapasztalataim az álláskeresésről, megírom a külföldre költözés 2. szakaszát is. Addig meg drukkoljatok!