Queluz Palota - a portugál királyi család nyári rezidenciája
- Nora Hunyadi
- 6 days ago
- 4 min read
Updated: 5 days ago
A Lisszabon és Sintra között található palota vonattal is megközelíthető. Ez a hatalmas épület és kertegyüttes a 18. században épült a Bragança-dinasztia nyári rezidenciájaként, és gyakran nevezik a „portugál Versailles”-nak a stílusa miatt. A palotában zenei és színházi előadásokat is tartottak, a portugál udvari élet egyik kulturális központja volt. A kert különlegessége a Canal dos Azulejos, egy csempékkel díszített kanális, ahol egykor csónakázni is lehetett, ez ritkaságnak számított az ibériai paloták között.
A kezdetek: a Casa do Infantado birtoka
1654-ben IV. János király létrehozta a Casa do Infantado intézményét, amelyhez a queluzi vidéki rezidencia, a Casa de Campo de Queluz is tartozott. Az épületet eredetileg Cristóvão de Moura, Castelo Rodrigo első márkija építtette, ám az 1640-es függetlenség helyreállítása után elkobozták. Ezt követően a birtokot Infáns D. Pedro, a Casa do Infantado első ura és későbbi II. Pedro király kapta meg.

A palota kiépítése a 18. században
1747-ben Infáns D. Pedro, a Casa do Infantado harmadik ura – aki később III. Pedro király lett, I. Mária királynő férjeként – megbízta Mateus de Vicente de Oliveira építészt a régi palota („Paço Velho”) bővítésével.
Az igazi átalakulás azonban 1760-ban kezdődött, amikor bejelentették D. Pedro és D. Mária trónörökös hercegnő házasságát. Ekkor már az volt a cél, hogy Queluz valódi királyi palotává váljon. A munkálatokat Jean-Baptiste Robillion építész és ötvös irányította.
D. Pedro III, aki távol tartotta magát az udvari intrikáktól, jelentős vagyonát és kifinomult ízlését a palotára fordította. Queluz a királyi család pihenésének és szórakozásának helyszínévé vált, reprezentatív termekkel, mint a Trónterem vagy a Nagykövetek terme. A kerteket mitológiai témájú szoborcsoportok díszítették, köztük a londoni John Cheere műhelyében készült ólomszobrokkal.

Királyi rezidencia és az udvari élet központja
Az Ajuda-i Királyi Barakk 1794-es leégése után – amely a királyi család állandó lakhelye volt az 1755-ös földrengés óta – a Queluz-i Palota lett I. Mária királynő hivatalos rezidenciája. Később itt éltek a régens hercegek, VI. János és Carlota Joaquina is.
A palotát belső átalakításokkal és új épületekkel bővítették, hogy helyet adjon az udvarnak, az őrségnek és a személyzetnek. Queluz az udvari szórakozás központjává vált: szerenádok, lovasbemutatók és tűzijátékok színhelye volt.
A francia inváziók és a hanyatlás kezdete
A palotát 1807-ig lakták folyamatosan, amikor a francia inváziók miatt a királyi család Brazíliába menekült, egy nappal Junot tábornok csapatainak lisszaboni bevonulása előtt. A hagyomány szerint Junot maga is meglátogatta a palotát, és azt tervezte, hogy ott rendezi be Napóleon Bonaparte rezidenciáját.
1821-ben VI. János visszatért Portugáliába, de Queluz már csak Carlota Joaquina királyné félreeső lakhelye lett, miután összeesküvéssel vádolták férje ellen. A palota fénykora ekkorra végleg lezárult.
A következő nemzedék életét a liberális–abszolutista polgárháború határozta meg, amely D. Miguel és testvére, IV. Pedro között zajlott. D. Miguel, az abszolutizmus híve, a palotában lakott uralkodása idején. A háborút végül D. Pedro nyerte meg, de betegsége miatt lemondott a trónról lánya, II. Mária javára.
IV. Pedro Queluzban halt meg, abban a D. Quixote nevű szobában, ahol korábban született.
Nemzeti emlékhely, örökség és élő történelem
1910-ben, a portugál köztársaság kikiáltásakor a palotát Nemzeti Műemlékké nyilvánították. 1957-től a palota keleti szárnyában található D. Mária I. pavilon külföldi államfők hivatalos rezidenciájaként szolgál.
1979-ben a palota kertjeiben kapott helyet a Portugál Lovasművészeti Iskola, amely a hagyományos portugál lovas művészet oktatását és népszerűsítését tűzte ki célul.
A műemlék kezelését 2012-ben a Parques de Sintra vette át, majd 2013-ban a palota bekerült az Európai Királyi Rezidenciák Hálózatába. Azóta több jelentős restaurálási projekt valósult meg, köztük a homlokzatok helyreállítása, amely visszaadta az épület eredeti kék színét, valamint a Botanikus Kert rehabilitációja. Ez a projekt 2018-ban két rangos Europa Nostra-díjat is nyert: a Konzerváció kategóriában és a Közönség Díját.
A kertben ma is működik a Portugál Lovasművészeti Iskola, valamint 2015 óta itt található az ország egyetlen, kizárólag lovasművészettel foglalkozó könyvtára, a D. Diogo de Bragança Lovasművészeti Könyvtár, amely mintegy 1400 kötetet, köztük ritka kiadványokat őriz.
Napjainkban a Queluz-i Nemzeti Palota és történeti kertjei a táj és a palotaépítészet harmonikus kapcsolatának egyik legszebb portugál példái. Megőrzésük nemcsak történelmi kötelesség, hanem kulturális befektetés is, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók ma is átéljék a portugál királyi udvar egykori világát.

Látogatás
A belépőjegy felnőtteknek 13€, de diákoknak, időseknek és családoknak is vannak kedvezmények. Portugáliában élő rezidenseknek ingyenes a belépés az év bármelyik napján.

Fedezd fel Lisszabon és környéke rejtett kincseit!
Cím: Largo Palácio de Queluz, Largo Palácio, 2745-191 Queluz
KÖZLEKEDÉS:

LISSZABON > QUELUZ
Autóbusszal (Carris Metropolitano)• 1717-es számú busz: Lisszabon (Colégio Militar metróállomás) – Tercena, Amadora Este (metró) érintésével.Megálló: Queluz (4 Caminhos), a palota gyalogosan kb. 15 perc.
Vonattal (CP) – Sintra vonalLeszállás: Queluz-Belas vagy Monte Abraão állomáson, a palota távolsága kb. 1 km.
Induló állomások:• Oriente pályaudvar• Rossio pályaudvar• Entrecampos pályaudvar
OEIRAS > QUELUZ
Autóbusszal (Carris Metropolitano)• 1530-as számú busz: Oeiras (Északi pályaudvar).Megálló: Queluz (4 Caminhos), a palota gyalogosan kb. 15 perc.
CARCAVELOS > QUELUZ
Autóbusszal (Carris Metropolitano)• 1602-es számú busz: Carcavelos (strand).Megálló: Queluz (4 Caminhos), a palota gyalogosan kb. 15 perc.
SINTRA > QUELUZ
Vonattal (CP) – Sintra vonalLeszállás: Monte Abraão vagy Queluz-Belas állomáson, a palota távolsága kb. 1 km.
Ha szívesen barangolnád be Lisszabont magyar idegenvezetővel, vagy fotózást is szeretnél, itt megtalálod a sétáimat:












































































